TriLaw logo

HAZAI HÍREK

  • A D A T V É D E L E M   É S

    A D A T B I Z T O N S Á G

     

    GDPR salátatörvény

     

    Az Országgyűlés 2019. április 1-jén fogadta el az ún. GDPR törvénymódosító csomagot, amely a 2016/679 Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) végrehajtásához kapcsolódóan több, mint nyolcvan jogszabályt módosít. Egyebek mellett módosításra került a Munka Törvénykönyve, a Vagyonvédelmi Törvény, valamint a visszaélés bejelentési rendszer.

     

    Az Mt e körben több új rendelkezést tartalmaz, így különösen az alábbiakat:

    • amennyiben a munkavállaló személyiségi jogát korlátozzák (pl. kamerás megfigyelés, e-mail-ek ellenőrzése), úgy ezen intézkedések szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkáltató köteles a munkavállalót előzetesen tájékoztatni, továbbá
    • az erkölcsi bizonyítvány kizárólag abból a célból kezelhető, hogy az érintett személy megfelel-e az adott munkakörben történő foglalkoztatás feltételeinek, valamint
    • a munkavállaló a munkáltató által rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt főszabályként kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.

     

    A Vagyonvédelmi törvény módosítása szerint a kamerás megfigyeléshez nem szükséges az érintett hozzájárulása, mivel ebben az esetben a jogalap az adatkezelő (pl munkáltató) jogos érdeke.

     

    A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény módosítja a visszaélés bejelentési rendszert, így egyebek mellett előírja, csak a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatot lehet kezelni, minden egyéb adatot törölni kell.

     

     

    NAIH beszámoló

     

    Közzétették a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2018. évre vonatkozó beszámolóját

     

    A beszámoló szerint 2018. július 26. után 1105 konzultációs beadvány érkezett a Hatósághoz és 625 ügyben indult vizsgálati eljárás.

     

    A Hatóság 233 ügyben adatvédelmi hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta az incidensekkel kapcsolatos kötelezettségek adatkezelő általi teljesítését és további egy esetben az adatkezelés jogszerűségét.

     

    A legjellemzőbb témakörök, amelyekhez kapcsolódóan sor került hatósági eljárás iránti kérelem benyújtására: – munkahelyi adatkezelés – hozzáféréshez való jog – egészségügyi adatkezelés 13 – követelés engedményezésével kapcsolatos adatkezelés – kamerás ügyek – érintetti jogok teljesítésének megtagadása, illetve elmulasztása – banki adatkezelés.

     

     

    Kiszabták az első magyar GDPR bírságot - A NAIH döntése megerősíti a GDPR elsőbbségét a nemzeti jogszabályok felett

     

    A kérelmező azért tett panaszt tett a hatóságnál, mert egy cég nem biztosította számára a személyes adataihoz való hozzáférés jogának gyakorlását, mivel nem tették számára lehetővé, hogy megtekinthesse a cég recepcióján saját magáról készült biztonsági kamerás felvétel másolatát, valamint, hogy az eredeti felvételt öt éven keresztül ne töröljék, mivel arra egy jogvitában szüksége van.

     

    A cég a kérés elutasítását azzal indokolta, hogy a kérelmező nem igazolta a felvétel megőrzéséhez fűződő jogos érdekét, amelyre a magyar jogszabályok alapján egyébként köteles lett volna.

     

    A NAIH idén februárban közzétett döntésében 1 millió Ft bírság kiszabása mellett döntött. A döntésében a NAIH elismerte, hogy bár a vonatkozó magyar jogszabály szerint az adatalanynak hasonló (tehát biztonsági kamerás felvételek megőrzésére vonatkozó) kérelmek esetében igazolnia kell jogos érdekének fennállását, a jelen ügyben közvetlenül alkalmazandó GDPR nem ró ilyen terhet az adatalanyokra, így a vonatkozó magyar jogszabályra hivatkozással nem lehet elutasítani a kérést.

     

     

    Létrejött a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térsége - Távol-keleti nyitás a GDPR-ban!

     

    Az Európai Bizottság elfogadta a Japánra vonatkozó megfelelőségi határozatot, ezzel megteremtve a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét. A döntés jelentős előnyökkel jár a japán üzleti kapcsolatokkal bíró uniós cégek számára.

     

    Az Európai Bizottság döntésének eredményeként azoknak a társaságoknak, melyeknek anyavállalata Japánban van, vagy kereskedelmi kapcsolatokkal bírnak a távol-keleti országban, nem kell többé aggódniuk a munkavállalóik, ügyfeleik, esetlegesen beszállítóik személyes adatainak az Európai Gazdasági Térségen (EGT) (EU, Izland, Liechtenstein és Norvégia) kívüli országokba történő továbbításának jogszerűsége miatt.

     

    Az adatvédelmi szabályok értelmében a személyes adatokat kezelő társaságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a GDPR szabályainak betartására, ha EGT-n kívülre, azaz ún. harmadik országba továbbítanak adatot. Ilyen harmadik országba történő adattovábbítás ugyanis csak abban az esetben lesz jogszerű, ha az Európai Bizottság megfelelőségi határozatban megállapította, hogy a szóban forgó ország megfelelő védelmi szintet biztosít, vagy garanciákat alkalmaz,

     

    Tavasszal indul a GDPR Hotline

     

    Március közepétől egy évig a kkvhotline@naih.hu e-mail címen fogadják az EU-ban működő KKV-k kérdéseit

     

    Az Európai Unió által finanszírozott és a NAIH, a Brüsszeli Vrije Egyetem és egy brit tanácsadó és kutató-fejlesztő cég, a Trilateral Research Ltd. írországi irodájának partnerségében 2018-2020 között futó STAR II projekt (SupporT small And medium enterprises on the data protection Reform II) célja, hogy EU-szerte támogassa a kis- és középvállalkozásokat (KKV-k) az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) megfelelő alkalmazásában.

     

    2019. március közepétől egy évig élő e-mail cím (kkvhotline@naih.hu) fogadja az EU-ban működő KKV-k kérdéseit. A hotline-ra a NAIH egy március-áprilisban futó rádiós kampány keretében is igyekszik majd felhívni a magyar KKV-k figyelmét, és ösztönözni őket a hotline igénybevételére.

     

    Az ide érkező kérdések megválaszolásán túl, a KKV-k által felvetett problémakörök és gyakori kérdések alapján kidolgozásra kerül egy kézikönyv, amely széles körben elérhető és felhasználható lesz EU-szerte, ezzel is segítve a KKV-kat a GDPR-nak való megfelelésben és a megfelelő gyakorlat kialakításában.

     

     

    A NAIH határozatában kifejtette, hogy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján magánszemély csak egyéni vállalkozóként végezhet a saját nevében üzletszerű gazdasági tevékenységet. A NAIH szerint bár nagyon szoros az összefüggés a természetes személy és az egyéni vállalkozói minőségben eljáró természetes személy adatai között, de ez nem jelenti azt, hogy a GDPR az üzletszerű gazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozók adatait is védené.

    A NAIH tehát aszerint határozza meg a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok személyi hatályát, hogy az adott személy természetes személyként vagy egyéni vállalkozói minőségében jár-e el egy adatkezelés során. (naih.hu)

     

  • I N F O R M A T I K A,   M E S T E R S É G E S   I N T E L L I G E N C I A

     

    Digitális Kormányzati Ügynökséget  2019. április 14. napján bejegyezték a cégnyilvántartásba

     

    A Digitális Kormányzati Ügynökség megalakításával az informatikai beszerzések új központosított beszerzési rendszere jön létre.

     

    A DKÜ az egyes informatikai fejlesztések és beszerzések szükségességéről szóló döntések és a kormányzati informatikai beszerzések központosításával kapcsolatos állami feladatokat közfeladatként látja el.

     

    301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet

     

     

    Új világ jön a magyarországi drónosokra

    (hvg.hu, 2018. november 22., csütörtök)

     

    Az iparág magyarországi szereplői megalapították az UTM Innovation Hub nevű szervezetet, ami a jövőben a drónreptetés szabályozásán, valamint az ezt lehetővé tévő keretrendszer fejlesztésén is dolgozik. Az egyre fejlettebb és egyre könnyebben elérhető drónoknak köszönhetően ma már naponta mintegy 30 ezer drónreptetés történik az európai polgári légiközlekedésben. A trendeknek megfelelően Magyarországon is növekszik ezeknek az eseteknek a száma, a számítások szerint pedig 2025-re olyan mértékben megnövekszik a repülések száma, hogy csak Magyarországon lesz naponta 30 ezer belőle - hangzott el az első magyarországi Drón Konferencián.

     

     

    A budapestiek kizárhatják a közműszolgáltatókat az ajtón?

    (digitalhungary.hu, 2018. február 18., vasárnap)

     

    Átadták az Invitech Solutions Budapestet lefedő LoRa-technológiájú IoT-hálózatát. Az Internet of Things (IoT - interneten keresztül összekapcsolt, irányított eszközök hálózata) platformjával a társaság az IoT-értéklánc minden elemét képes egymaga biztosítani vállalatok, államigazgatási és önkormányzati intézmények számára. Az alacsony energiaigényű, nagy hatótávolságú, vezeték nélküli LoRa-technológia segítségével a megbízók hatékonyan kapcsolódhatnak majd a kihelyezett IoT-szenzorokhoz.

     

  • M U N K A J O G

     

    Bírósági határozatok - Tájékoztató az Mfv. II. 10.508/2018 számú határozatról

     

    A Kúria elvi döntésében megállapította, hogy valamely teljesítmény alapú és a munkáltató eredményességéhez is kötött bónusz juttatásra jogosultság feltételeként a munkáltató a munkavállaló munkavégzésével összefüggő, mérlegelési körébe tartozó szempontokat is meghatározhat. A mérlegelés során azonban csak az adott év értékelhető, a mérlegelés a korábbi évek magatartását, esetleges mulasztását nem vonhatja az adott évre kitűzött  bónusz juttatásra jogosultság értékelési körébe.

     

    Forrás: www.kuria-birosag.hu

     

     

    Kúria – munkajogi határozatok

     

    A Kúria az Mfv.I.10.307/2018. számú ügyben megállapította:

     

    A munkáltató azon magatartásával, hogy a munkavállalót indokolás nélkül, mindenfajta tájékoztatás hiányában, a korábban ellátott, a munkaköre jellegét meghatározó tevékenységétől meghatározatlan ideig eltérő módon foglalkoztatja, és ezáltal bizonytalan helyzetben tartja, a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségét szegi meg, amely a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet (Mt. 6. §, 51. §, 53. §, 78. §).

     

    Hatályosan közölt az azonnali hatályú felmondás, ha azt a munkáltatói jogkör gyakorlójának távolléte miatt a továbbításra jogosult munkatársának adja át (Mt. 24. §).

     

    A Kúria az Mfv.II.10.340/2018. számú ügyben megállapította:

     

    A munkáltatói szabályzat közlése megvalósul a szabályzat helyben szokásos és általában ismert módon történő közzétételével, amelyre sor kerülhet a munkáltatónak a munkavállalók által ismert és hozzáférhető belső intranetes felületén.

     

    A Kúria az Mfv.II.10.480/2018 számú ügyben megállapította:

     

    Ha a munkáltató hosszabb időszakra tűzött ki prémiumfeladatot és a munkavállaló munkaviszonya ennek az időszaknak az eltelte előtt megszűnt, a prémiumfeladat időarányos részének teljesítése esetén a munkavállalót az ezzel arányban álló prémiumösszeg megilleti. Ettől az esettől eltér, amikor a kitűzött prémiumfeladatot a munkavállaló csak részben teljesítette. Ez esetben csak akkor jár a prémium arányos része, ha annak fizetésére a munkáltató a részfeladatok teljesítése esetére is fizetési kötelezettséget vállalt.

     

    A Kúria az Mfv.II.10.450/2018. számú ügyben megállapította:

     

    I. Ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, a munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni. Ezért, ha a felmentés oka valós (tehát a munkavállaló nyugdíjasnak minősül) indokolás hiányában annak okszerűsége nem vizsgálható.

    II. Ha az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozó munkavállaló valószínűsítette, hogy rendelkezik egy olyan védett tulajdonsággal, amelyre hivatkozással a diszkriminációt állítja, a bíróságnak az egyenlő bánásmód megsértése megtörténtét kell vizsgálnia a felperesre kedvezőbb bizonyítási szabályok mellett. Ha ilyen tulajdonság nem állapítható meg, úgy joggal való visszaélésként vizsgálható a jogsértés az általános bizonyítási szabályok alkalmazásával.

    III. Nem minősülnek a diszkriminációra hivatkozó munkavállalóval összehasonlítható csoportnak azon személyek, akik a munkavállaló által valószínűsített védett tulajdonsággal maguk is rendelkeznek.

     

    A Kúria az Mfv.II.10.386/2018/10. szám alatt folyamatban volt perben megállapította:

     

    A munkaidőn túli esetenkénti munkavégzésre tekintettel a munkavállaló nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a munkaidején túl a munkáltató érdekében munkavégzésre rendelkezésre állt, amiért készenléti díjra jogosult, ha a munkáltató írásbeli intézkedésével a készenléti szolgálatot megszüntette és arra vonatkozó utasítást közölt a munkavállalóval, hogy a munkaidőn túl csak engedéllyel és a munkaidő-nyilvántartás vezetésével végezhet munkát.

     

    A Kúria határozatot hozott 2019. január 28. napján tárgyaláson kívül, az Mfv.III.10.077/2018-as számú ügyben, amelyben megállapította:

     

    Az alsó középfokú végzettség legalább középfokú végzettségnek minősül a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából.

     

  • E G Y É B   H Í R E K

     

    A Continental mesterséges intelligencia központot nyit Budapesten.

     

    A Continental Budapesten nyit központot mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekhez, amik kulcsfontosságú szerepet játszanak az önvezető szoftverekben. Az új fejlesztőközpontnál a fókusz a mély gépi tanulásra, azon belül is a biztonság szempontjából kritikus, valós idejű szoftveres alkalmazásokra helyeződik majd. Az új budapesti telephelyen 100 új munkahely jön létre tapasztalt szakértők és friss egyetemi diplomások számára a mesterséges intelligencia területén.

     

    Forrás: sajtóközlemény

     

     

    Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvet

     

    348 igen szavazattal 274 ellenében elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvet, ami mögött a zeneipar túlnyomó része felsorakozott. Ennek a nagy horderejű szavazásnak a hatása nem lesz azonnal érezhető, hiszen ezután minden EU-tagállamnak két éve van arra, hogy saját törvénykezésébe implementálja az irányelvet.

     

    A korábbi, egészen más körülmények között született szabályozással szemben ezután majd az olyan, a felhasználók számára tartalmak feltöltését engedélyező platformok, mint a YouTube, nem hivatkozhatnak arra, hogy “semleges tartalomszolgáltatók”, miközben valójában profitorientált médiacégként működnek – hanem jogi felelősséggel tartoznak a közzétett tartalmakért. Ez nem azt jelenti, hogy minden tartalmat el kell távolítaniuk, amiben jogvédett műveket felhasználnak, hanem azt, hogy ezek használatára a jogtulajdonosokkal megfelelő jogosítási szerződéseket kell kötniük. Olyanokat, amilyeneket például a stream szolgáltatók (Spotify, Deezer stb.) már eddig is kötöttek – ezért beszéltek az irányelv támogatói arról, hogy az egyenlő verseny feltételeinek megteremtése a tét. A jogtulajdonosok bizonyára a jelenleginél jóval kedvezőbb jogdíjakat fognak tudni kialkudni ezeken a tárgyalásokon.

    Forrás: www.artisjus.hu

     

     

    Megjelent a Start Up Guide, a kreatív startupok „Bibliája”

     

    Az induló kreatívipari vállalkozások számára nélkülözhetetlen, naprakész kiadvánnyal jelentkezik a Magyar Formatervezési Tanács (MFT). A MFT küldetése, hogy a formakultúra eszközeivel hozzájáruljon a GDP növeléséhez és az életminőség javításához; ennek pedig szerves része a kreatívipar fiataljainak pályakezdése, a vállalkozások alapításának ösztönzése és támogatása.

     

    Forrás: SZTNH

     

     

    Magyar védjegyügy az Európai Unió Bírósága előtt - Ítélet az Iron & Smith Kft. ügyben

     

    Az Unióban jóhírnévvel bíró közösségi védjegy akkor is kizárhatja az általa megjelölttől eltérő termékek tekintetében egy hasonló nemzeti védjegy lajstromozását, ha a közösségi védjegy a nemzeti védjegy regisztrációja szerinti tagállamban nem bír jóhírnévvel.

     

    Forrás: Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

     

     

    Digitális akadálymentesítés Európában - Kiegyensúlyozott jogszabály született - Az EP irányelvet fogadott el

     

    Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet, amely szerint az infrastrukturális fejlesztések mellett technikai eszközöket és szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenni az Európai Unióban élő mintegy 80 millió fogyatékkal élő számára.

     

    A jogszabály célja, hogy egyes - főként digitális - termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat. Számítógépek, operációs rendszerek, okostelefonok és e-könyvek, a digitális televíziózáshoz kapcsolódó eszközök és az e-kereskedelem, a közlekedéshez kapcsolódó és banki szolgáltatások, tévé közvetítések és telefonszolgáltatások válnak a jövőben fokozatosan akadálymentessé.

     

    Az új irányelv amellett, hogy javítani fogja a fogyatékkal élők mindennapi életét, ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, hogy innovatívabb termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak mindenki számára.

     

TriLaw Ügyvédi Társulás

1194 Budapest

Áchim András utca 110.